<< Scn. Iskola�

3.cikk

"Hegyek k�z�tt, v�lgyek k�z�tt zakatol a vonat..." , ahogy a dalban is van, err�l sz�l a harmadik cikk. Hegyek, v�lgyek �s a foly�k kialakit�sa.
Hegyek - v�lgyek:
Nos, be kell valljam, nekem nincs konkr�t m�dszerem a hegyek �s a v�lgyek kialak�t�s�ra. De term�szetesen le�rom, n�lam mindez hogyan m�k�dik. Ugyeb�r a 4x4 - es (seg�t�) r�cs m�g fentvan a scenarionkon (mert �n eddig nem eml�tettem hogy "t�r�ljetek le"). Ezek alapj�n be lehet t�jolni a hegyl�ncok - hegyvonulatok hely�t. De hogy is van ez a gyakorlatban:
A t�jrendez�s kisablakban tal�ljuk a k�t, felfel� valamint lefel� mutat� nyilas gombokat (K�P01)

.

Alap helyzetben ezekkel egy - egy kock�nyi ter�letet tudunk "v�ltoz�sra (emelked�sre - s�llyed�sre) k�sztetni". Ennek m�ret�t �t lehet �ll�tani, mert alaphelyzetben a minimumon van. A gombsor alatt k�t kis gomb (K�P02) tal�lhat�,

melyek fel �s le mutatnak. Ezekkel tudjuk n�velni vagy cs�kkenteni a "form�land�" ter�let m�ret�t. Ezt vigy�k fel a maximumra, mely 7x7 ter�letet jelent (K�P03) .

Ez a m�ret sz�ks�ges a hegyek alapj�nak kialakit�s�hoz. Ugyanis �n szem�ly szerint el�sz�r csak alapozni szoktam, hegyvonulatonk�nt (ha t�bb is van, hogy ne keveredjen bele az ember...). �s ehhez is nagy segits�g a t�rk�pen �s a scenarion egyar�nt megtal�lhat� 4x4 - es, kor�bban m�r felrajzolt r�cs (K�P04) .

Miut�n k�sz az "alapoz�s" , az adott hegyl�ncon a t�rk�pen megkeresem a magasabb, jel�lt hegycs�csokat. Majd ha megvanak, vissza�ll�tjuk a minimumra (1-esre) a "tereprendez� gombunkat" (K�P05) .

A k�vetkez� l�p�shez m�r ez sz�ks�ges, a kor�bban megkeresett hegycs�csokhoz. A cs�csokat egyenk�nt, 4-5-6 szinttel, (vagy ak�r tetsz�legesen is) felh�zzuk (K�P06 a) . �gy haladunk cs�csr�l cs�csra, am�g el nem fogynak az adott hegyl�ncon (K�P06 b) .

Most tal�n kicsit but�n n�z m�g ki a domborzat, de a hegycs�csokkal �jabb t�mpontokat kaptunk a tov�bbi "f�ldmunk�hoz". Ezek ut�n annyi dolgunk van, hogy a t�rk�phez (�s ez�ltal a val�s�ghoz) h�en kialak�tjuk a cs�csok k�zti domborzatot �s a v�lgyeket (K�P07) .

�s ugyan�gy tov�bb a t�bbi hegyl�ncra (ha van m�g a t�rk�pen).
Foly�k:
A foly�k elhelyez�s�ben nincs semmi "�rd�gi" neh�zs�g. A mai cikkben ez a legk�nnyebb szakasz. Ugyeb�r k�szen vagyunk a part(okk)al �s a hegyekkel, valamint (igaz kicsit megt�p�zva m�r,de) megvan m�g a 4x4 - es seg�t�r�cs is. Mindezek alapj�n m�r eg�sz k�nny� bet�jolni a scenarion a foly�k kanyarulatait, ir�ny�t. Csak a v�z sz�less�g�re kell figyeln�nk, mert nem r�gt�n h�rom kocka sz�lesen �mlik le a v�z a hegyekb�l. �gyelj�nk arra, hogy ha a foly� t�nyleg j�l kisz�lesedik a v�g�hez - torkollat�hoz �rve a t�rk�pen, akkor az ar�nyokat t�nylegesen betartva sz�pen, fokozatosan sz�lesedjen ki a scenarion is.
Szem�lyes megjegyz�s ehhez:
Ha egy kicsit fur�n n�zne ki a foly�, nem baj, mert a f�k k�z� sz�pen el lehet dugni a sz�munkra "fura" szakaszokat (K�P08 a-b) .

De err�l majd k�t cikkel k�s�bb r�szletesen olvashattok (5.cikk). Ez�rt ezt most nem is annyira fontos megcsin�lnotok (az ed�s�t�sre gondolok).
Az elk�ldend� h�zi feladat:
Ha k�szen vannak a hegyek - v�lgyek - foly�k, egy - k�t k�pment�st, vagy mag�r�l a scenarior�l egy m�solatot elk�ldt�k nekem (a tan�rb�csinak :-) ) az e-mail c�memre: nltiger@freemail.hu, �s jelezz�tek a cikk hozz�sz�l�sain�l. K�sz�n�m el�re is.
J� munk�t!
Esetleg ha valamit nem �rten�tek, �rj�tok be a k�rd�seteket a scenario iskola f�rumj�ra(openttd.info).
Ha valaki nem �rtene egyet a cikk tartalm�val, azt arra k�rem, NE a hozz�sz�l�sokhoz �rja be, hanem a fent eml�tett f�rumon, vagy "P�" - ben k�ldje el, �s megbesz�lj�k a dolgot.
M�g valami. Mire ezt a cikket elolvass�tok, a honlapomon m�r hozz�f�rhet� az "oszt�lynapl�" , melyet a tanul�k k�l�n k�r�s�re hozok nyilv�noss�gra. Egy�b �rdekess�geket �s r�szleteket ezzel kapcsolatban ott olvashattok.

Duna�jv�ros, 2008. 10. 10. p�ntek
NLTiger