<< Scn. Iskola
4. cikk
Városok
Bevezető
Nem ez lesz a leghosszabb cikkem, és nem ez lesz a legnehezebb házi feladat sem. A múlt heti igen nehéz volt, most pihenésként következzen egy könnyedebb rész...
Ismertető
A három fő éghajlat közt vannak kisebb eltérések városok terén. Nem a külsőre, építészeti stílusra gondolok, hanem a méretük (lakosságuk száma) eltérő lehet az ipari létesítmények építéséhez szükséges egy minimum korlát. Mondok egy példát, hogy könnyebben érthető legyen a tekervényes megfogalmazásom: a normál (mérsékelt) éghajlaton minimum 1200 fő szükséges egy bank létesítéséhez, míg a trópusi és a sarkvidéki éghajlaton ennél lényegesen kisebb városka is elég a bankoknak. De ezekről később...
A harmadik cikk után mit is találunk a scenarionkon: a part(ok) készen, a hegyek - völgyek és folyók is készen. Sőt, a segítőrács is sokhelyen megtalálható. Ezt a 4x4 - es rácsot mostantól már nem érdemes kiegészíteni, a már kész terepmunka is bőven elég támpontot nyújt az építkezéshez, városok létesítéséhez. Mindezek alapján könnyű betájolni a települések pontos helyét.
Mindenkinek saját véleménye van, hogy mennyi települést lát jónak egy scenarion. Van aki azt kedveli ha kevés város van, van aki a sokat tartja ideálisnak. Én ebbe nem is fogok beleszólni, e téren cselekedjetek belátásotok szerint. Ám kihangsújozom, hogy a nagyobb, valamint ismertebb helységeket szükséges létrehozni, minél közelebb legyünk a valósághű scenariohoz. De hogy is van a gyakorlatban a mai feladat:
A felső menüsorban találjuk a " lakóházas " gombot, erre kattintva megnyílik nekünk egy kis menü (Kép01).
7 gomb jelenik meg előttünk: " kis ", " közepes ", " nagy ", " város ", valamint "Új település " és " véletlenszerű város ". A méretek, nevek - típusok alapján:
- kis, kicsi: 0 - 200 fő lakos (kb.)
- közepes: 150 - 350 fő lakos (kb.)
- nagy: 300 - 600 fő lakos (kb.)
- város: 500 - 1500 fő lakos (kb.)
Nem érdemes egyébként rögtön a két legagyobb város kategoriát igénybe venni, mert ha kész lesz a scenarionk, és játszunk majd rajta, akkor a játékévek folyamán úgyis (részben maguktól is) növekedni fognak.
Rákattintunk a nekünk kellő városméretre (Kép02a),
majd a " telpülés létrehozás " gombra (Kép02b).
Ekkor a program kész ltrehozni a nekünk megfelelő (és a térkép segítségével előre kijelölt) helyre (Kép03a - b).
- Személyes megjegyzés -: Ha van nálunk egy atlasz kéznél, abból az adott városok méretét (lakosainakszámát) hozzávetőlegesen meg lehet állapítani. Ez két szempont miatt fontos: egyrészt: a scenarion a városunk mekkora lélekszámmal rendelkezzen. Én ehhez bevezettem magamnak egy apró szabályt, amit én is ajánlok nektek, az úgynevezett " 100 - ast ". Ez annyit jelent, ha egy város a valóságban mondjuk 50000 főt számlál, azt én elosztom százzal, és 500 - at kapunk. Ennyi lesz a városka lélekszáma a scenarion.
Pl.: 50000 : 100 = 500 átlag város mérete
15000 : 100 = 150 kisváros, falu
750000 : 100 = 7500 nagyváros, főváros
másrészt: két város közti lélekszám arányának fenntartása, hogy a valósághűség megmaradjon.
Méret beállítás
Sajnos nagyon ritka az az eset, amikor a szerkesztő program a nekünk kellő mérettel (lakos számma) hozza létre a települést. Két eset adódik: vagy túl sok, vagy túl kevés lett a lakos.
Ha túl kevés, növelnünk, azaz hízlalnunk kell a várost. A módja ennek: rákattintunk a település jelenlegi (ideiglenes) nevére. kapunk egy kis ablakot (Kép04),
melyen találunk egy " növel " gombot (Kép05).
Erre kattintva növekszik a város mérete (nem baj, ha kicsi túl sok lett... tudjuk csökkenteni is).
Ha túl sok, akkor a rombolás gombot megnyomva (Kép06)
eltakarítunk egy - két házat a város szélén.
Elnevezés
Sajna az is ritka, hogy a város a nekünk kellő nevet kapja meg automatikusan. Ilyenkor, ha át kívánjuk nevezni, ismét a település nevére kell kattintani, majd a beugró kisablakban az " átnevez " gombra nyomni (Kép07).
Beírjuk a szükséges nevet, majd leokézva, készen is van.
Egyéb
A városunk külsejét minimálisan, de egy - két dologban mim is tudjuk alaakítani a szerkesztő programban. Például hidat rakhatunk, közúttal bővíthetjük (főút - autópálya, de erről részletesebben egy későbbi cikkben (9. cikk)).
|