<< Scn. Iskola�

4. cikk

V�rosok

Bevezet�
Nem ez lesz a leghosszabb cikkem, �s nem ez lesz a legnehezebb h�zi feladat sem. A m�lt heti igen neh�z volt, most pihen�sk�nt k�vetkezzen egy k�nnyedebb r�sz...

Ismertet�
A h�rom f� �ghajlat k�zt vannak kisebb elt�r�sek v�rosok ter�n. Nem a k�ls�re, �p�t�szeti st�lusra gondolok, hanem a m�ret�k (lakoss�guk sz�ma) elt�r� lehet az ipari l�tes�tm�nyek �p�t�s�hez sz�ks�ges egy minimum korl�t. Mondok egy p�ld�t, hogy k�nnyebben �rthet� legyen a tekerv�nyes megfogalmaz�som: a norm�l (m�rs�kelt) �ghajlaton minimum 1200 f� sz�ks�ges egy bank l�tes�t�s�hez, m�g a tr�pusi �s a sarkvid�ki �ghajlaton enn�l l�nyegesen kisebb v�roska is el�g a bankoknak. De ezekr�l k�s�bb...
A harmadik cikk ut�n mit is tal�lunk a scenarionkon: a part(ok) k�szen, a hegyek - v�lgyek �s foly�k is k�szen. S�t, a seg�t�r�cs is sokhelyen megtal�lhat�. Ezt a 4x4 - es r�csot mostant�l m�r nem �rdemes kieg�sz�teni, a m�r k�sz terepmunka is b�ven el�g t�mpontot ny�jt az �p�tkez�shez, v�rosok l�tes�t�s�hez. Mindezek alapj�n k�nny� bet�jolni a telep�l�sek pontos hely�t.
Mindenkinek saj�t v�lem�nye van, hogy mennyi telep�l�st l�t j�nak egy scenarion. Van aki azt kedveli ha kev�s v�ros van, van aki a sokat tartja ide�lisnak. �n ebbe nem is fogok belesz�lni, e t�ren cselekedjetek bel�t�sotok szerint. �m kihangs�jozom, hogy a nagyobb, valamint ismertebb helys�geket sz�ks�ges l�trehozni, min�l k�zelebb legy�nk a val�s�gh� scenariohoz. De hogy is van a gyakorlatban a mai feladat:
A fels� men�sorban tal�ljuk a " lak�h�zas " gombot, erre kattintva megny�lik nek�nk egy kis men� (K�p01).

7 gomb jelenik meg el�tt�nk: " kis ", " k�zepes ", " nagy ", " v�ros ", valamint "�j telep�l�s " �s " v�letlenszer� v�ros ". A m�retek, nevek - t�pusok alapj�n:
- kis, kicsi: 0 - 200 f� lakos (kb.)
- k�zepes: 150 - 350 f� lakos (kb.)
- nagy: 300 - 600 f� lakos (kb.)
- v�ros: 500 - 1500 f� lakos (kb.)
Nem �rdemes egy�bk�nt r�gt�n a k�t legagyobb v�ros kategori�t ig�nybe venni, mert ha k�sz lesz a scenarionk, �s j�tszunk majd rajta, akkor a j�t�k�vek folyam�n �gyis (r�szben magukt�l is) n�vekedni fognak.
R�kattintunk a nek�nk kell� v�rosm�retre (K�p02a),

majd a " telp�l�s l�trehoz�s " gombra (K�p02b).

Ekkor a program k�sz ltrehozni a nek�nk megfelel� (�s a t�rk�p seg�ts�g�vel el�re kijel�lt) helyre (K�p03a - b).




- Szem�lyes megjegyz�s -: Ha van n�lunk egy atlasz k�zn�l, abb�l az adott v�rosok m�ret�t (lakosainaksz�m�t) hozz�vet�legesen meg lehet �llap�tani. Ez k�t szempont miatt fontos: egyr�szt: a scenarion a v�rosunk mekkora l�leksz�mmal rendelkezzen. �n ehhez bevezettem magamnak egy apr� szab�lyt, amit �n is aj�nlok nektek, az �gynevezett " 100 - ast ". Ez annyit jelent, ha egy v�ros a val�s�gban mondjuk 50000 f�t sz�ml�l, azt �n elosztom sz�zzal, �s 500 - at kapunk. Ennyi lesz a v�roska l�leksz�ma a scenarion.
Pl.: 50000 : 100 = 500 �tlag v�ros m�rete
15000 : 100 = 150 kisv�ros, falu
750000 : 100 = 7500 nagyv�ros, f�v�ros
m�sr�szt: k�t v�ros k�zti l�leksz�m ar�ny�nak fenntart�sa, hogy a val�s�gh�s�g megmaradjon.

M�ret be�ll�t�s
Sajnos nagyon ritka az az eset, amikor a szerkeszt� program a nek�nk kell� m�rettel (lakos sz�mma) hozza l�tre a telep�l�st. K�t eset ad�dik: vagy t�l sok, vagy t�l kev�s lett a lakos.
Ha t�l kev�s, n�veln�nk, azaz h�zlalnunk kell a v�rost. A m�dja ennek: r�kattintunk a telep�l�s jelenlegi (ideiglenes) nev�re. kapunk egy kis ablakot (K�p04),

melyen tal�lunk egy " n�vel " gombot (K�p05).

Erre kattintva n�vekszik a v�ros m�rete (nem baj, ha kicsi t�l sok lett... tudjuk cs�kkenteni is).
Ha t�l sok, akkor a rombol�s gombot megnyomva (K�p06)

eltakar�tunk egy - k�t h�zat a v�ros sz�l�n.

Elnevez�s
Sajna az is ritka, hogy a v�ros a nek�nk kell� nevet kapja meg automatikusan. Ilyenkor, ha �t k�v�njuk nevezni, ism�t a telep�l�s nev�re kell kattintani, majd a beugr� kisablakban az " �tnevez " gombra nyomni (K�p07).

Be�rjuk a sz�ks�ges nevet, majd leok�zva, k�szen is van.

Egy�b
A v�rosunk k�lsej�t minim�lisan, de egy - k�t dologban mim is tudjuk alaak�tani a szerkeszt� programban. P�ld�ul hidat rakhatunk, k�z�ttal b�v�thetj�k (f��t - aut�p�lya, de err�l r�szletesebben egy k�s�bbi cikkben (9. cikk)).